VÉDJÜK MEG A GYEREKEKET A BÁRÁNYHIMLŐTŐL!
A bárányhimlő olyan, mint a báránybőrbe bújt farkas: ártalmatlannak tűnhet, mégis kellemetlen meglepetéseket okozhat.
Bárányhimlő – régen és ma
A bárányhimlőről régen azt tartották, hogy jobb minél előbb átesni rajta. Ez azonban csak a védőoltás kifejlesztése előtti időkben volt helyénvaló. A serdülő-vagy felnőttkorban, különösképp pedig a várandósság idején átvészelt fertőzés ugyanis nagyobb kockázattal jár, mint a gyermekkori, így a megfigyelések alapján a „kisebb rosszat” választva a gyerekkori bárányhimlő tűnt szerencsésebbnek. A szövődmények gyakoriságára vonatkozó, utóbbi évtizedekben készült felmérések azonban azt bizonyítják, hogy a gyermekkorban átvészelt bárányhimlő sem veszélytelen.
A bárányhimlő a megbetegedések 70%-ában óvodás kor végéig fertőzi meg a gyermekeket, és a betegség egyre gyakrabban jár szövődménnyel. (Az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján)
BöLCSŐDÉBE ÉS ÓVODÁBA kerülve megnő a BÁRÁNYHIMLŐ-fertőzés kockázata
A bárányhimlő a leggyakoribb fertőző betegség, a szakértők szerint tízből kilencen átesnek rajta. A fertőzést vírus okozza, ami cseppfertőzéssel terjed. Mivel a bárányhimlő rendkívül ragályos, közösségbe (bölcsődébe, óvodába) kerülés után a gyermekek nagy része megfertőződik.
MIT ÉRDEMES TUDNI A BÁRÁNYHIMLŐ ELLENI VÉDŐOLTÁSRÓL?
Védőoltással hatékonyan védekezhetünk a bárányhimlő és szövődményei ellen.
Több, mint 10 éves nemzetközi tapasztalat szerint a leghatékonyabb védelmet a bárányhimlő ellen minden életkorban két adag oltóanyaggal érhetjük el. (Az oltás nem adható be 9 hónapos életkor alatt.) A legújabb hazai szakmai útmutatások szerint a védőoltást 15 és 18 hónapos életkorban ajánlott beadni, a kötelező oltásokkal egyidőben.*
Azoknak a gyermekeknek, akik korábban már kaptak egy adag oltást, szintén szükségük van még egy adag oltás beadására, függetlenül attól, hogy mikor kapták meg az első adagot. Abban az esetben, ha időközben a gyermeknek az oltás ellenére bárányhimlője volt, a 2. adag beadása szükségtelen.
A 2. adagot legkésőbb egy új közösségbe kerülés előtt ajánlott beadni, tehát mielőtt óvodából iskolába megy a gyermek, vagy óvoda- ill. iskolaváltáskor.
A két adag oltás között minimum hat hétnek el kell telnie. A 2. adagot semmilyen körülmények között nem lehet beadni 4 héten belül.
Egyre gyakoribb a szövődménnyel járó bárányhimlő
Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a bárányhimlő korántsem ártalmatlan betegség. A bárányhimlő-fertőzés előtt teljesen egészséges gyerekek esetén is felléphet szövődmény, tehát nemcsak az immunhiányos gyerekekre lehet veszélyes a betegség. Nem lehet előre tudni, hogy kinek lesz komplikációval járó betegsége. Érdemes a megelőzést választani.
Az alábbi grafikon a bárányhimlő szövődménye miatt kórházban ápolt betegek számát mutatja (az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján):
Egy másik adatgyűjtés alapján 2005-2006-ban minden 50. bárányhimlős beteg kórházba került, a kórházi ápolások száma a két év alatt 1639 volt. (Dr. Mészner Zsófia – Dr. Kulcsár Andrea, ESPID, 2008)
Milyen szövődményekkel járhat a báRÁNYHIMLŐ?
- A leggyakoribb szövődmény a hólyagos bőr felülfertőződése a test különböző részein, ami gyógyulás után gyakran maradandó hegekkel jár.
- Súlyos szövődmény lehet tüdőgyulladás, és kevesen tudják, hogy akár szívizom-, máj- vagy ízületi gyulladást is okozhat a bárányhimlő.
- Az egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikáció a kisagyat érintő jóindulatú gyulladás. Ez a szövődmény mozgás-koordinációs zavarral jár, az akaratlagos mozgások végrehajtása közben remegés, beszédzavar, hányinger, hányás fordulhat elő. A riasztó jelek ellenére 2-3 hét alatt beavatkozás nélkül gyógyuló betegségről van szó.
- Ritkább, de veszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás, ami fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okoz, és késői idegrendszeri maradványtüneteket eredményezhet.
Védjük a családtagokat is!
Egy családon belül a második ill. harmadik családtag bárányhimlő-fertőzése rendszerint súlyosabb lefolyású, hosszabb ideig tart, és jóval több hólyaggal jár. Ha az óvodás gyermek védőoltást kap, akkor egyúttal megelőzhető az is, hogy a kisebb testvérét - aki esetleg az életkora miatt még nem kaphat védőoltást - megfertőzze.
A bárányhimlő elleni védőoltást érdemes gyermekük közösségbe kerülése előtt kérni a házi gyermekorvostól.
"Ha egy társaságban megkérdezzük, ki gondolja súlyos betegségnek a bárányhimlőt, kiderül, hogy szakképzettségtől függetlenül a jelenlévők jelentős része, sajnos, nem tekinti problémának ezt a betegséget. Őseink tanácsára, lelkesen hordozzák egymáshoz gyermeküket a fiatal szülők a baráti társaságban cirkuláló bárányhimlő esetén azzal a céllal, hogy elkapja gyermekük a fertőzést.
A fertőző gyermekosztályra került súlyos állapotú bárányhimlős betegek szülei viszont nagy meglepetéssel és egyben szomorúan szembesülnek a ténnyel, hogy nagy szenvedést okozó bőr-, lágyrészfertőzések, vérmérgezés, vagy akár idegrendszeri problémák is előfordulhatnak bárányhimlő kapcsán, és az ő csemetéjükön kívül sok más gyermeket is érhet ez a csapás. Amikor már késő, kivétel nélkül minden szülő inkább a fertőzés elkerülését választaná."
Dr. Kulcsár Andrea, védőoltási szaktanácsadó, főorvos, Szent László Kórház, Budapest
A BÁRÁNYHIMLŐS BETEG HELYES KEZELÉSE
A betegség kezelésével kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. A helyes kezelés csökkentheti a szövődmények kialakulásának kockázatát. Tartsuk be az alábbi szabályokat:
- A viszketést legfeljebb nagyon vékonyan szórt mentolos hintőporral szabad enyhíteni. A hólyagos bőrt nem szabad bekenni semmilyen krémmel, habbal, tilos a nedves borogatás! Régebben előszeretettel ajánlották a rázókeverék (cinkrázó) használatát, mára azonban egyértelműen bebizonyosodott, hogy hatása inkább ártalmas, mint jótékony. Érdemes betartani ezeket a tanácsokat, mert a fenti szerek használata miatt továbbterjedhet a fertőzés, akár életre szóló hegeket okozva.
- A bakteriális felülfertőzés veszélye miatt a bőrt tisztán kell tartani, szappannal és vízzel gyakran le lehet mosni. Zuhanyozni tehát kell, az ülőfürdő viszont kifejezetten nem javasolt, a hólyagoknak nem tesz jót az áztatás.
- A hólyagok elvakarásának megakadályozásához a körmöket le kell vágni, a kezeket és a ruházatot tisztán és szárazon kell tartani. Puha törölközőt használjunk, és ne dörzsöljük vele a bőrt, csak óvatosan itassuk fel vele a nedvességet. Hajat is lehet mosni, de szárításnál és fésülésnél vigyázzunk, nehogy a hólyagokat felsértsük!
- A bárányhimlős beteget szobahőmérsékleten kell ápolni, ne tartsuk dunsztban.
- Gyakran merül fel a szobafogság kérdése. A bárányhimlős beteget lehet levegőre vinni, néhány perces séta, vagy amíg pl. ki-, beszáll az autóból, nem árt semmit. Azért nem ajánlják ezt, mert egyrészt minden betegség hamarabb átvészelhető nyugalomban, másrészt pedig fertőző betegségről van szó, és, mivel a bárányhimlő cseppfertőzés útján terjed, a beteg a szabadban is éppen ugyanúgy fertőz, mint egy zárt helyen. Harmadrészt a környezetben sokkal nagyobb az esélye annak, hogy újabb fertőzések érhetik, amire ilyenkor fogékonyabbak, mint más esetben.
- A gyógyulást kimondani a pörkök leválása után lehet, de maguk a pörkök már élő kórokozót nem tartalmaznak. A hólyagok pörkösödésekor már ismét mehet közösségbe a gyermek.
- A bárányhimlőn már átesett nagyit nem kell félteni a bárányhimlős unokától! A nagyszülő idősebb kora ellenére sem fertőződik meg újra bárányhimlővel. Ha találkozik a bárányhimlős unokájával, azzal saját maga tehet az övsömör megelőzéséért.
Felnőttek bárányhimlője
A bárányhimlő nem gyermekbetegség, akik gyermekkorban nem estek át rajta, azok felnőttkorban még fogékonyak. A felnőttkori bárányhimlő rendszerint súlyosabb lefolyású és több kockázattal jár, ezért főleg, ha kisgyermek van a közelben, érdemes védőoltással védekezni a megbetegedés ellen.
Az oltóanyagot terhesség alatt nem, a szoptatási idő alatt viszont meg lehet kapni.
Bárányhimlős beteg környezetében levő védett ember nem tudja átadni a fertőzést egészséges embernek. Védett az, korábban már vagy átesett a fertőzésen vagy kapott ellene oltást.
DIÓHÉJBAN AZ ÖVSÖMÖRRŐL
Az övsömör (herpes zoster) és a bárányhimlő kórokozója azonos, de az övsömört nem a bárányhimlős gyerekektől kapják el az idősebbek, hanem a gyermekkorban átélt bárányhimlő utáni védettség csökkenésével a fertőzés újra aktiválódhat szervezetünkben. Övsömört tehát nem lehet "elkapni" másoktól, és az övsömörös beteg nem is fertőz.
A bárányhimlőt követően a vírus nem ürül ki a szervezetből, hanem a gerincoszlop melletti idegdúcokban marad. Később, hosszú évekkel, akár évtizedekkel a bárányhimlő után reaktiválódhat, újraéledhet, és ismét megbetegíthet, ekkor övsömör formájában. A bárányhimlőn átesettek 10-20%-ban jelenik meg az övsömör.
Ha várandós édesanya lesz övsömörös, az nem veszélyezteti a magzatot. Az övsömör hatására megnő az ellenanyagszint, ami a méhlepényen keresztül átjutva a magzatba születés után nagyobb védelmet biztosít fiatal csecsemőkorban.
Miután a vírus újra aktiválódott, az idegek mentén a bőr irányába vándorol. A bőrterület az érintett ideg mentén nagyon érzékennyé válik, és a betegek égő, nyilalló, szúró érzésről panaszkodnak. 2-3 napon belül láthatóvá válik a kiütés, ami hólyagokból áll. A tünetek rendszerint a törzsön vagy az arcon jelentkeznek, de mindig csak az egyik oldalon. Kb. 7 napon keresztül jelennek meg az újabb hólyagcsoportok. Kb. 10 nap után ezek beszáradnak, pörk képződik, majd meggyógyulnak.
Az övsömörös betegek kevesebb, mint 5%-ánál fordul elő ismételt megbetegedés. Aki átesett egyszer a betegségen, nagyon valószínűtlen, hogy újra megkapja.
GYAKORI KÉRDÉSEK AZ ÖVSÖMÖRREL KAPCSOLATBAN
- Övsömörös beteg fertőz-e?
Kizárólag károsodott immunrendszerű (leukémiás, daganatos, transzplantált, stb.) betegekre lehet veszélyes az övsömör. A vírus övsömörnél a hólyagokban van, dörzsöléssel átkenhető másra, de ép védekezőképességgel rendelkezőknél a fertőzés még így is csak esetleges.
- Hogyan kezelhető az övsömör?
Ha a felnőttnek fájdalmai vannak és friss a panasza (még hólyagos a bőr), vagy alapbetegsége van, vírusellenes kezelés szükséges. Forduljon orvoshoz!
- Mi a teendő várandós édesanya esetén, ha környezetében övsömörös beteg van?
Ha a kismama volt már bárányhimlős vagy kapott ellene védőoltást, akkor maradhat a beteg közelében. Ha még nem, akkor célszerűbb távol maradni a betegtől.
*Egyetlen oltóanyag, így a bárányhimlő elleni védőoltás sem biztosít 100%-os védelmet minden oltott egyén számára.