Bárányhimlő és a védőoltás ellene

Védjük meg a gyermekeket
a bárányhimlőtől!

VÉDEKEZZÜNK A BÁRÁNYHIMLŐ ELLEN!

A bárányhimlő olyan, mint a báránybőrbe bújt farkas: ártalmatlannak tűnhet, mégis kellemetlen meglepetéseket okozhat.

Bárányhimlő – régen és ma

A bárányhimlőről a védőoltás kifejlesztése előtti időkben azt tartották, hogy jobb minél előbb átesni rajta. Mivel más lehetőség nem volt a megelőzésre és a serdülő-vagy felnőttkorban, különösképp pedig a várandósság idején átvészelt fertőzés nagyobb kockázattal jár, mint a gyermekkori, így a megfigyelések alapján a „kisebb rosszat” választva a gyerekkori bárányhimlő tűnt szerencsésebbnek. A védőoltás kifejlesztését több évtizeddel ezelőtt éppen az tette szükségessé, hogy a szövődmények gyakoriságára vonatkozó felmérések bizonyították, a gyermekkorban átvészelt bárányhimlő sem veszélytelen.

 

A bárányhimlő a megbetegedések kétharmadában óvodás kor végéig fertőzi meg a gyermekeket, és a betegség súlyos, kórházi kezelést is igénylő szövődményekkel is járhat. (Az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján)

KÖZÖSSÉGBE, BÖLCSŐDÉBE ÉS ÓVODÁBA KERÜLVE MEGNŐ A BÁRÁNYHIMLŐ-FERTŐZÉS KOCKÁZATA

A bárányhimlő a leggyakoribb fertőző betegség, a szakértők szerint tízből kilencen átesnek rajta. A fertőzést vírus okozza, ami cseppfertőzéssel terjed. Mivel a bárányhimlő rendkívül ragályos, közösségbe (bölcsődébe, óvodába) kerülés után a gyermekek nagy része megfertőződik.

MIT ÉRDEMES TUDNI A BÁRÁNYHIMLŐ ELLENI VÉDŐOLTÁSRÓL?

Védőoltással hatékonyan védekezhetünk a bárányhimlő és szövődményei ellen.

 

Több mint 20 éves nemzetközi és 15 éves hazai tapasztalat szerint a leghatékonyabb védelmet a bárányhimlő ellen minden életkorban a két adagból álló oltási sor beadásával érhetjük el. (Az oltás nem adható be 9 hónapos életkor alatt.) A legújabb hazai szakmai útmutatások szerint a védőoltást 16 hónapos korban, illetve a 18 hónapos kötelező védőoltásokkal egy időben ajánlott beadni. *

 

Azoknak a gyermekeknek, akik korábban már kaptak egy adag oltást, szintén szükségük van a második adag oltás beadására, függetlenül attól, hogy mikor kapták meg az első adagot. Abban az esetben, ha időközben a gyermeknek az oltás ellenére bárányhimlője volt, a 2. adag beadása szükségtelen.

 

A 2. adagot legkésőbb egy új közösségbe kerülés előtt ajánlott beadni, tehát mielőtt óvodából iskolába megy a gyermek, vagy óvoda- ill. iskolaváltáskor.

 

A két adag oltás között minimum hat hétnek el kell telnie.

EGYRE GYAKORIBB A SZÖVŐDMÉNNYEL JÁRÓ BÁRÁNYHIMLŐ

A bárányhimlő korántsem ártalmatlan betegség, még teljesen egészséges gyerekek esetén is felléphet szövődmény, tehát nemcsak az immunhiányos gyerekekre lehet veszélyes. Nem lehet előre tudni, hogy kinek lesz komplikációval járó betegsége. Érdemes a megelőzést választani.

 

A Szt. László Kórház Gyermekintenzív Osztályán 1993.02.15- 2009.04.30. között 120 beteget kezeltek varicella diagnózissal. Közülük 98 esetben szövődmény lépett fel. A bárányhimlő egészséges gyermekeknél is súlyos, életveszélyes szövődményeket okozhat. Leggyakoribbak a bakteriás szövődmények, melyek főként ép immunrendszerű kisdedeket sújtanak.

MILYEN SZÖVŐDMÉNYEKKEL JÁRHAT A BÁRÁNYHIMLŐ?

  • A leggyakoribb szövődmény a hólyagos bőr felülfertőződése a test különböző részein, ami gyógyulás után gyakran maradandó hegekkel jár.
  • Súlyos szövődmény lehet tüdőgyulladás, és kevesen tudják, hogy akár szívizom-, máj- vagy ízületi, csontvelő gyulladást is okozhat a bárányhimlő.
  • Az egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikáció a kisagyat érintő jóindulatú gyulladás. Ez a szövődmény mozgás-koordinációs zavarral jár, az akaratlagos mozgások végrehajtása közben remegés, beszédzavar, hányinger, hányás fordulhat elő. A riasztó jelek ellenére 2-3 hét alatt beavatkozás nélkül gyógyuló betegségről van szó.
  • Ritkább, de veszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás, ami fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okoz, és késői idegrendszeri maradványtüneteket eredményezhet.

Védjük a családtagokat is!

Egy családon belül a második ill. harmadik családtag bárányhimlő-fertőzése rendszerint súlyosabb lefolyású, hosszabb ideig tart, és jóval több hólyaggal jár. Ha az óvodás gyermek védőoltást kap, akkor egyúttal megelőzhető az is, hogy a kisebb testvérét – vagy a fertőzésen még át nem esett várandós anyukáját, aki esetleg az életkora vagy állapota miatt még nem kaphat védőoltást - megfertőzze.
A bárányhimlő elleni védőoltást érdemes gyermekük közösségbe kerülése előtt kérni a házi gyermekorvostól.

 

"A fertőző gyermekosztályra került súlyos állapotú bárányhimlős betegek szülei viszont nagy meglepetéssel és egyben szomorúan szembesülnek a ténnyel, hogy nagy szenvedést okozó bőr-, lágyrészfertőzések, vérmérgezés, vagy akár idegrendszeri problémák is előfordulhatnak bárányhimlő kapcsán, és az ő csemetéjükön kívül sok más gyermeket is érhet ez a csapás. Amikor már késő, kivétel nélkül minden szülő inkább a fertőzés elkerülését választaná."

 

Dr. Kulcsár Andrea, védőoltási szaktanácsadó, főorvos, Szent László Kórház, Budapest

 

A BÁRÁNYHIMLŐS BETEG HELYES KEZELÉSE

A betegség kezelésével kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. A helyes kezelés csökkentheti a szövődmények kialakulásának kockázatát. Tartsuk be az alábbi szabályokat:

  • A viszketést legfeljebb nagyon vékonyan szórt mentolos hintőporral szabad enyhíteni. A hólyagos bőrt nem szabad bekenni semmilyen krémmel, habbal, tilos a nedves borogatás! Régebben előszeretettel ajánlották a rázókeverék (cinkrázó) használatát, mára azonban egyértelműen bebizonyosodott, hogy hatása inkább ártalmas, mint jótékony. Érdemes betartani ezeket a tanácsokat, mert a fenti szerek használata miatt továbbterjedhet a fertőzés, akár életre szóló hegeket okozva.
  • A bakteriális felülfertőzés veszélye miatt a bőrt tisztán kell tartani, szappannal és vízzel gyakran le lehet mosni. Zuhanyozni tehát kell, az ülőfürdő viszont kifejezetten nem javasolt, a hólyagoknak nem tesz jót az áztatás.
  • A hólyagok elvakarásának megakadályozásához a körmöket le kell vágni, a kezeket és a ruházatot tisztán és szárazon kell tartani. Puha törölközőt használjunk, és ne dörzsöljük vele a bőrt, csak óvatosan itassuk fel vele a nedvességet. Hajat is lehet mosni, de szárításnál és fésülésnél vigyázzunk, nehogy a hólyagokat felsértsük!
  • A bárányhimlős beteget szobahőmérsékleten kell ápolni, ne tartsuk dunsztban.
  • Gyakran merül fel a szobafogság kérdése. A bárányhimlős beteget lehet levegőre vinni, néhány perces séta, vagy amíg pl. ki-, beszáll az autóból, nem árt. Azért nem ajánlják ezt, mert egyrészt a betegségek könnyebben átvészelhetők nyugalomban, másrészt a bárányhimlő cseppfertőzés útján terjed, így a beteg a szabadban több embert fertőzhet meg. A  környezetben sokkal nagyobb az esélye annak, hogy újabb fertőzések érhetik, amire a legyengült szervezet ilyenkor fogékonyabb, mint más esetben.
  • A gyógyulást kimondani a pörkök leválása után lehet, maguk a pörkök már élő kórokozót nem tartalmaznak. A hólyagok pörkösödésekor már ismét mehet közösségbe a gyermek.
  • A bárányhimlőn már átesett nagyit nem kell félteni a bárányhimlős unokától! A nagyszülő idősebb kora ellenére sem fertőződik meg újra bárányhimlővel. Ha találkozik a bárányhimlős unokájával, azzal saját maga tehet az övsömör megelőzéséért.

Felnőttek bárányhimlője

A bárányhimlő nem csak gyermekbetegség, akik gyermekkorban nem estek át rajta, azok felnőttkorban még fogékonyak, ez a magyar felnőtt lakosság 10-15%-át érinti. A felnőttkori bárányhimlő rendszerint súlyosabb lefolyású és több kockázattal jár, ezért főleg, ha kisgyermek van a közelben, érdemes védőoltással védekezni a megbetegedés ellen.


Az oltóanyagot terhesség alatt nem, a szoptatási idő alatt viszont meg lehet kapni. Bárányhimlős beteg környezetében levő védett ember nam kapja el és így nem tudja átadni a fertőzést egészséges embernek. Védett az, korábban már vagy átesett a fertőzésen vagy kapott ellene oltást.

DIÓHÉJBAN AZ ÖVSÖMÖRRŐL

Az övsömör (herpes zoster) és a bárányhimlő kórokozója azonos, de az övsömört nem a bárányhimlős gyerekektől kapják el az idősebbek, hanem a gyermekkorukban átélt bárányhimlő utáni védettség csökkenésével a vírus újra aktiválódhat szervezetükben. Övsömört tehát nem lehet "elkapni" másoktól, és az övsömörös beteg nem is fertőz.


A bárányhimlőt követően a vírus nem tűnik el teljesen a szervezetből, hanem a gerincoszlop melletti idegdúcokban marad. Később, hosszú évekkel, akár évtizedekkel a bárányhimlő lezajlása után reaktiválódhat, újraéledhet, és ismét megbetegíthet, ekkor övsömör formájában. A bárányhimlőn átesettek 10-20%-ban jelenik meg az övsömör.


Ha várandós édesanya lesz övsömörös, az nem veszélyezteti a magzatot. Az övsömör hatására megnő az ellenanyagszint, ami a méhlepényen keresztül átjutva a magzatba születés után nagyobb védelmet biztosít fiatal csecsemőkorban.


Miután a vírus újra aktiválódott, az idegek mentén a bőr irányába vándorol. A bőrterület az érintett ideg mentén nagyon érzékennyé válik, és a betegek égő, nyilalló, szúró érzésről panaszkodnak. 2-3 napon belül láthatóvá válik a kiütés, ami hólyagokból áll. A tünetek rendszerint a törzsön vagy az arcon jelentkeznek, de mindig csak az egyik oldalon. Kb. 7 napon keresztül jelennek meg az újabb hólyagcsoportok. Kb. 10 nap után ezek beszáradnak, pörk képződik, majd meggyógyulnak.


Az övsömörös betegek kevesebb, mint 5%-ánál fordul elő ismételt megbetegedés. Aki átesett egyszer a betegségen, annál nagyon valószínűtlen, hogy újra megjelenjenek a tünetek.

GYAKORI KÉRDÉSEK AZ ÖVSÖMÖRREL KAPCSOLATBAN

  • Övsömörös beteg fertőz-e?

Kizárólag károsodott immunrendszerű (leukémiás, daganatos, transzplantált, stb.) betegekre lehet veszélyes az övsömör. A vírus övsömörnél a hólyagokban van, dörzsöléssel átkenhető másra, de ép védekezőképességgel rendelkezőknél a fertőzés még így is csak esetleges.

  • Hogyan kezelhető az övsömör?

Ha a felnőttnek fájdalmai vannak és friss a panasza (még hólyagos a bőr), vagy alapbetegsége van, vírusellenes kezelés szükséges. Forduljon orvoshoz!

  • Mi a teendő várandós édesanya esetén, ha környezetében övsömörös beteg van?

Ha a kismama volt már bárányhimlős vagy kapott ellene védőoltást, akkor maradhat a beteg közelében. Ha még nem, akkor célszerűbb távol maradni a betegtől.

 

*Egyetlen oltóanyag, így a bárányhimlő elleni védőoltás sem biztosít 100%-os védelmet minden oltott egyén számára.

 

HU/VAR/0010/14
Az anyag aktualizálásának dátuma: 2014. november 21.